Accueil🇫🇷Chercher

Laszlo L. Lorincz

László L. Lőrincz (Leslie L. Lawrence) (né à Szilvásszentmárton le ) est un orientaliste hongrois, auteur de science-fiction et traducteur. Sa collection de 1982 A nagy kupola szégyene (La Honte du Grand Dôme) traite de la criminalité, la peine, et l'isolement social. Plusieurs de ses romans sont connus pour leurs intrigues et idées. Aujourd'hui, il est l'écrivain best-seller le plus connu de Hongrie.

László L. Lőrincz
Autres informations
Distinction
Prix Zsoldos-PĂ©ter (d) ()

Ses Ĺ“uvres de fiction peuvent ĂŞtre divisĂ©es en deux grandes catĂ©gories : romans traditionnels de science-fiction et rĂ©cits d'aventures, la plupart publiĂ©s sous le nom de Leslie L. Lawrence. Ses Ĺ“uvres se distinguent par leur mise en valeur de la mythologie orientale (d'une manière assez prĂ©cise, car il est un orientaliste).

Bibliographie partielle

Publications scientifiques

  • Un seul ouvrage, qui fait rĂ©fĂ©rence, a fait l'objet d'une traduction en Français : Histoire de la Mongolie: des origines Ă  nos jours, (1984)

Romans publiés sous le nom de László L. Lőrincz

  • Dzsingisz kán (1972)
  • A sĂłlyom kinyĂşjtja karmait (1973)
  • Az Ă©jszaka doktora (1975)
  • A nagy fa árnyĂ©kában (1979)
  • Az utolsĂł hvárezmi nyár (1980)
  • Utazz velĂĽnk tevekaravánnal (1981)
  • A nagy kupola szĂ©gyene (1982)
  • A furcsa pár (1982)
  • A jĂłzan Ă©rtelem szĂ©ruma (1982)
  • A nagy kupola szĂ©gyene (1982)
  • Az aranygyapjĂş (1982)
  • Használhatatlanok (1982)
  • Nyaralj velĂĽnk az Altaj hegysĂ©gben (1982)
  • Rekviem a kacsalábĂ©rt (1982)
  • Vásárfia – Pánik piĂłcáéknál (1983)
  • A hosszĂş szafári (1984)
  • A föld alatti piramis I.-II. (1986)
  • Lhászáig hosszĂş az Ăşt (1986)
  • ĂśvöltĹ‘ bika (1988)
  • A halott város árnyai (1989)
  • Az elátkozott hajĂł (1989)
  • Gyilkos járt a kastĂ©lyomban (1989)
  • A gyilkos mindig visszatĂ©r (1990)
  • Kegyetlen csillagok (1992)
  • A nagy mĂ©szárlás (1993)
  • A kĹ‘ fiai (1994)
  • KĂ©z a sziklán (1997)
  • A kicsik (regĂ©ny, 2000)
  • A kicsik nyomában (2002)
  • A tizenhárom kristálykoponya (2004)
  • Manituk(Vigyázz, ha fĂşj a szĂ©l!)(2008)
  • Kilenc csontfarkas (2009)

Romans publiés sous le nom de Leslie L. Lawrence

  • Sindzse szeme (1983)
  • A karvaly árnyĂ©kában (1985)
  • HoldanyĂł fĂ©nyes arca (A Hari Krisna gyilkosságok) (1987)
  • Huan-Ti átka (1987)
  • A fojtogatĂłk hajĂłja (1987)
  • A gyűlölet fája (1988)
  • Siva utolsĂł tánca (1988)
  • A vĂ©rfarkas Ă©jszakája (1988)
  • A SuttogĂł árnyak öble (1988)
  • A halál kisvasĂşton Ă©rkezik (1988)
  • A gonosz Ă©s a fekete hercegnĹ‘ (1989)
  • A megfojtott viking mocsara (1989)
  • A láp lidĂ©rce (1989)
  • Nebet Het, a halottak ĂşrnĹ‘je (1989)
  • A keselyűk gyászzenĂ©je (1990)
  • Az ördög fekete kalapja (1990)
  • Gyilkosság az olimpián (1990)
  • Omosi mama sĂ­pja (A Matteo Ricci gyilkosságok) (1991)
  • Miranda koporsĂłja (regĂ©ny, 1991)
  • Naraszinha oszlopa (regĂ©ny, 1991)
  • A vĂ©rfarkas visszatĂ©r (1992)
  • HalálkiáltĂłk (1993)
  • Damballa botja (A vudu gyilkosságok) (1994)
  • Sziget a ködben (1995)
  • A rodzsungok kolostora (regĂ©ny, 1995)
  • Monszun (regĂ©ny, 1996)
  • A nagy madár (regĂ©ny, 1996)
  • LebegĹ‘k (regĂ©ny, 1997)
  • A láthatatlan kolostor (regĂ©ny, 1998)
  • Ahol a pajpaj jár (regĂ©ny, 1998)
  • Mau-Mau (A McIntire-gyilkosságok) (regĂ©ny, 1999)
  • Tulpa (A Gonosz halotti leple) (regĂ©ny, 1999)
  • GanĂ©sa gyĂ©mántjai (2000)
  • VĂ©resszakállĂş Leif Ă©s a lávamezĹ‘ (2001)
  • A Vadász (2001)
  • Csöd (2002)
  • Siva Ăşjra táncol (2003)
  • A vĂ©rfarkasok kastĂ©lyában (2003)
  • A fekete anya kigyĂłja (2004)
  • A felakasztott indián szigetĂ©n (2005)
  • A maharáni arckĂ©pe (2005)
  • Szádhuk – A hosszĂş álom (2005)
  • Három sötĂ©t király (regĂ©ny, 2006)
  • A vĂ­zidisznĂłk gyöngyökrĹ‘l álmodnak (2006)
  • Portugál április (2007)
  • Thumo (2007)
  • Manituk (2008)
  • A lĂłfejű dĂ©mon (2008)
  • A fekete özvegy (2009)

Source

Liens externes

Cet article est issu de wikipedia. Text licence: CC BY-SA 4.0, Des conditions supplémentaires peuvent s’appliquer aux fichiers multimédias.